Isten hozta!
A lent látható székelykapu és Szent István-mellszobor nem valahol Erdély szívében vagy a Kárpát-medence valamely táján, hanem a világ túlfelén, Buenos Airesben található. E honlap célja, hogy a világba nagyjából az elmúlt 140 évben kikerült magyarok által létrehozott tárgyi emlékeket dokumentálja, leltárba vegye és bemutassa: templomok, Magyar Házak, klubok, egyesületek, temetők, szobrok, emlékművek, emléktáblák, üzletek, utcanevek és összejöveteli helyek, mind-mind arról a törekvésről tanúskodnak, amely a hazájukat különféle okokból elhagyni kényszerült honfitársainkat jellemezte, hogy új lakóhelyükön egymás közt lehessenek és otthonra találjanak, magyarságukat megélhessék és megtarthassák, vagy az arra érdemesek előtt tisztelegjenek. Ilyen átfogó, különböző földrészeket felölelő és a helyszíneket részleteiben is bemutató, s emellett független képgalériás honlap ezen kívül nem létezik, ennyiben tehát ez a fényképgyűjtemény egyedülálló, és az első ilyen globális értékmentő vállalkozás. Az eddig feltöltött majd 20,000 képemet követően a 2007 óta készített további 90,000 vár fokozatos felhelyezésre.
Ezen emlékek legtöbbje vagy a XIX.-XX. sz. fordulója gazdasági kivándorlásának ill. Trianonnak, majd két nagy emigrációs hullámnak (az 1945-ös illetve ’56-os menekülés a kommunizmus elől) az eredménye, és olyan, a Kárpát-medencén kívüli területeket érint, ahol magyarok nagyobb számban éltek vagy élnek. Teljes magyar negyedek (Cleveland, New Brunswick, Fairfield, Detroit, Toledo, Lorain, New York, Toronto, Sao Paulo...) nyomait láthatjuk, de elszórtan, egyedül álló emlékekkel is találkozhatunk.
A bemutatott tárgyak, épületek többsége ma is megvan, sokuk azonban azóta sajnos eltűnt, lebontották vagy csak feledésbe merült, illetve sok helyiség eredeti berendezését az új tulajdonos eltávolította. Ilyen lebontott épület például a lackawannai Nagyboldogasszony templom Buffalo városában, mely régi nehézipari negyedben állt, majd a gyárak fokozatos bezárása és az ott lakók elköltözése miatt kapuit 2006-ban bezárni kényszerült, s helyén ma csak egy üres telek van. De ilyen Toronto korábbi, azóta lebontott Magyar Háza is, mely nemrég talált új otthonra. Ez a gyűjtőmunka tehát versenyfutás az idővel, mert több ma még látható emlékünk nem biztos, hogy néhány év múlva is létezni fog.
A munka – anyagi lehetőségeimtől függően - folyamatos, hiszen a meglévő, 2005 óta már többszáz oldalt kitevő saját összeállítású címjegyzékemnek is csak kb. a felénél tartok, de emellett új forrásokban gyakran bukkanok további lefényképezendő helyszínekre. A gyűjtést tehát a jövőben is folytatom, de látogatóimat is arra kérem, hogy ha valakinek van olyan – akár régi, akár újabb – felvétele, mely hasonló dolgokat ábrázol, küldje el nekem a megadott emailcímen, s én azt – forrásmegjelöléssel – felteszem a honlapra. Régi fényképeket is szívesen fogadok, akár postai úton (melyeket ha szükséges, visszaküldök), akár emailben, digitális, beszkennelt, lehetőleg .jpg változatban. A képek feliratozásához további kiegészítő adatokat, neveket, évszámokat is köszönettel veszek. Így tovább bővülhet az egyes helyszínek, települések rövid bevándorlástörténeti bemutatása, magyar történetük rekonstruálása.
Az objektumokat részletesen mutatom be a fényképeken. Ez helyszínenként akár 2-300 képre is rúghat egyes nagyobb épületegyüttesek esetén, mint pl. egy nagyobb magyar templom vagy Magyar Ház, ahol több épületrész, vagy sok magyar jegy, utalás, dekoráció, felirat vagy egyéb megörökítendő részlet található. Külső képek esetén ragaszkodom az épületfelületek minél naposabb, tisztább megörökítéséhez.
Erre a teljességgel önkéntes, egyszemélyben végrehajtott munkára évente átlagban négy-öt hetet tudok áldozni a szabadidőmből, előkészített felszereléssel (a fényképezőgépen és GPS-en kívül sátor, hálózsák, műanyag poharak, instant kávé, zseblámpa, metszőolló és hasonlók), félig-meddig nomád körülmények között járva az utakat, sokszor 10-15,000 km-t is megtéve egy adott alkalommal, gyakran sátorban vagy akár autópályaparkolókban töltve az éjszakát. Ha egy adott helyszínen a belső fotózás sikerült, de a külső képek nem (rossz időjárás, az épület előtt parkoló kamion, vagy pl. felállványozás miatt), akkor egy következő alkalommal ismét megállok itt, akkor is, ha csak e néhány kép miatt többszáz kilométert kell megtennem. Minden utat sokhónapos előkutatás, előkészítés, szervezés előz meg (helyszínek beazonosítása, címek vagy fellelhetőség meghatározása, kontaktszemélyek felkutatása, földrajzi-napszaki elhelyezkedés ellenőrzése, bejutási lehetőség egyeztetése...). Utána pedig a képek feldolgozása (válogatás, korábbi felvételekkel való egybevetés, vízjelezés, sorrendbe állítás, az út alatt gyűjtött adatok bevitele...) szintén több hónapot vesz igénybe. Gyakorlatilag tehát az év majd minden napján foglakozom a projekttel valamilyen formában.
Képeim egy másik jelentős része korabeli nyomtatott vagy egyéb írásos anyagot ábrázol, pl. iratok, újságcikkek, hirdetések, templomi hírlevelek, jubileumi évkönyvek, programfüzetek, régi jegyzőkönyvrészletek, levelek, meghívók, belépőjegyek, régi fényképek, kisebb tárgyi emlékek. Ezek célja az, hogy az objektumokról készített képsorozatokat további élettel, történettel töltse meg, s az ott zajlott eseményekről és a helyszínhez köthető személyekről dokumentációt nyújtson. Csak ennek a másodlagos kiegészítőanyagnak a kiválogatása, előrendezése és megfelelő fényviszonyok melletti lefényképezése is évente többszáz órát vesz igénybe.
A felkeresett helyek története természetesen sosem válhat teljessé, hiszen a tárgyak a természetüknél fogva veszélyeztetettek, a projektre fordítható időm és anyagi eszközeim korlátozottak, egyre kevesebb a helyi tudással rendelkező adatközlő, s egyéb írott, képes vagy tárgyi forrásokhoz is nehéz hozzáférni. Mindenesetre remélem, hogy a múlt egy-egy darabját sikerül ilyenformán megőriznem és bemutatnom.
A minőség érdekében a legtöbb kép mérete nagy, lassabb internetkapcsolat esetén tehát az egyes helyszínek vagy képek kinyitásakor legyenek türelemmel.
Biztos vagyok benne, hogy sokan találnak a honlapon érdeklődésüknek megfelelő anyagot, akár gyermekkori emlékeket, korábban élt rokonokra, ismerősökre való utalásokat, vagy már-már feledésbe merülő tárgyakat, épületeket.
Kellemes böngészést kívánok!
Dr. Tóth Gergely
A képgalériákban a helyenként szükséges bevezető szöveget és az esetleges képaláírásokat időm engedtével folyamatosan adom hozzá.